Blog

Adakozásért lájk: A 21. század heroinja

Lentről jöttem, a létminimum szint alsó harmadából. Gyerekként minden apró segítség egy-egy mentőöv volt a nehezebb időszakban. Úgy kellett összekuporgatni a pénzünket, hogy legyen mit enni, és talán ez volt az első motivációm, hogy később kitörjek. Ez a cikk nem rólam szól, hanem egy olyan közügyről, amit sokan félreértenek, lerabolnak, vagy figyelmen kívül hagynak: az adakozás.


Hányan laknak jól egy Iphone árával?


Élesen hangzik, de úgy látom, hogy a hajléktalanok jelentős része tehetne az ellen, hogy az utcán éljen, de nem képes cselekedni. Biztos kihúztam ezzel a gyufát, de bármennyire próbálok óvatosan bánni a témával, azt látnunk kell, hogy számos ember nem az utcán válik alkoholistává, hanem alkoholprobléma miatt veszíti el mindenét. Értük is megszakad az ember szíve, de én elsősorban a gyerekek, az árvák, a beteg apróságok támogatására érzek indíttatást. 


Ha te máshogy gondolod, tiszteletben tartom a véleményed, és őszintén gratulálok hozzá! Én most a sorrendről beszélek, ahol nálam az első hely a kicsiké. Sok kölyöknek az a legnagyobb problémája, hogy nem kapja meg a legújabb iphone-t. Kézdivásárhelyen az “alma” árából árvák fél éves ételét ki lehetne fizetni. Nyugalom, nem törünk pálcát senki felett, csak lássátok, mekkora különbség van a két nehézség között. 


Nem szeretek bankszámlára utalni, látni akarom, hogy valóban segítséget nyújtok az adományommal, és nem nyeli el egy ismeretlen szervezet. Hidegen hagy, hogy ettől jobb, vagy rosszabb ember leszek, nem érdekel, ki hogy néz rám, teljesen mindegy. Azok az árva kis törpék: ők a lényeg!


Így rabolnak a hajléktalanoktól méltóságot


Sajnos a jótékonykodás is, mint megannyi nemes gesztus, sokaknál csak egy remek lehetőség, hogy a nép hősévé avassák magukat a belapátolt lájkokon, rászorultakkal készült fotósorozatok segítségével.


Gusztustalan, amikor emberek a közösségi oldalakra koldusokkal készült szelfiket pakolásznak fel, amire özönlik a katasztrófa turizmusra érzékeny tömeg. “Remek ember vagy, Erzsi!” “Emberségből jeles!” 


Na szerintetek a 200 reakciót és 40 megosztást generáló kép kinek szól: az ügynek, vagy annak, aki posztolta? Na, ezek az emberek, nemhogy nem jótékonykodtak, de még a maradék méltóságát is lerabolta a hajléktalannak. Elkerülhetetlen, hogy legyen hősies vonatkozása az adakozásra szólító üzeneteknek, de taszító, amikor üvölt egy posztról, hogy csak az önfényezés volt a célja - ráadásul gondolhatjátok, hogy a legtöbben csak a tetszik gomb leütéséig jutnak el. 


Gátlástalanul bármit megteszünk, hogy reakciót váltsunk ki az ismerősökből, a lájk a 21. század heroinja.


Persze, mi is felhívjuk a figyelmet, hogy jótékonysági vacsorát szervezünk, és szerencsére több tízezrekhez tudunk szólni a Facebook oldalunkon keresztül. Ennek ellenére sosem az a célunk, hogy hősként ünnepeljenek minket, hiszen az adomány egy jelentős része a több tucatnyi vendégtől érkezik, akik nem állnak ki a rivaldafénybe.


Menjünk még egy szinttel lejjebb.


Öltöny, Teréz anya, benzin költség 


Rengeteg jótékonysági szervezet vastag pénzeket nyúl le a bejövő adományokból. Ezek a “non profit” cégek ilyen-olyan költségeket elszámolnak: egy kis ruházkodást, benzinpénzt, és máris gyönyörű üzletet építenek úgy, hogy ráadásul az önzetlenség mintapéldáiként nyomulnak be a köztudatba. Nem fogjuk lerántani a leplet, nem nevezzük nevén a szervezeteket, hiszen a jelenségről akarunk beszélni, nem botrányt kirobbantani.


Egyszer kaptunk egy hivatalos levelet, miszerint egy csokigyűjtő akció ötletét lenyúltuk. Micsoda sátáni tett! Elloptuk az adakozó ötletét, és volt pofánk nekünk is gyűjteni rászorulóknak! Bátran állok bíróság elé, ha emiatt valaki fel akar engem jelenteni. Kedves olvasóink: NYUGODTAN másoljátok le egy számotokra kedves jótékonysági lehetőséget - nem ez lenne a lényeg? Itt érhető tetten, amikor egy kezdeményezés az adakozás tárgyáról az adakozás alanyára fókuszál, hiszen ő akar másnapi újságok címlapján Teréz anyaként nyilatkozni az “adni jobb, mint kapni” nézetről.


Ha végre felhagynánk az öncélú jótékonykodással, sokkal kevesebben válnának érzéketlenné a rászorulókkal szemben. Ha egy picit jobban tudnánk értékelni, amink van, sokkal hamarabb látnánk meg azt, akinek kevesebb jutott. Ha csak napi tíz forintot adna mindenki, sokkal jobb hely lenne a világ. 


Nem kérünk megosztást tőletek, se tetsziket. Vigyétek haza ezeket a gondolatokat, dolgozzon bennetek egy kicsit, és vegyétek észre, nektek kit kell felemelni.


Puszipacsipá, kedveskéim! 


Szabó Tibor

Pipitér&Pipipont üzletvezető, tulajdonos

Megtekintések száma: 259
2019-11-25 14:33:17